2017. július. 26. szerda
Főoldal » Hírek » Árnyékjelentések a romániai magyar kisebbség helyzetéről: nemzetközi bizottságot tájékoztattak a civilek

Árnyékjelentések a romániai magyar kisebbség helyzetéről: nemzetközi bizottságot tájékoztattak a civilek

2017. 04. 05.
Megosztás:

A Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről Tanácsadói Bizottsága Romániába utazott, ahol április 3-án olyan magyar civil szervezetek képviselőivel találkoztak, amelyek árnyékjelentéseket nyújtottak be a román államjelentés mellé. Szigeti Enikő, a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO), Bethlendi András, az Advocacy Group for Freedom of Identity (AGFI) és Toró Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács valamint a Székely Nemzeti Tanács kisebbségjogi szakértői csoportja képviseletében tartottak hétfőn délben beszámolót a találkozóról.

Árnyékjelentések a romániai magyar kisebbség helyzetéről: nemzetközi bizottságot tájékoztattak a civilek

Mint ismeretes, Románia 1995-ben elsőként ratifikálta az Európa Tanács Keretegyezményét a Nemzeti Kisebbségek Védelméről. 2016 februárjában Románia (két éves késéssel) benyújtotta a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény alkalmazásáról szóló országjelentését. Ezt követően civil szervezetek is elkészítették a maguk árnyékjelentését, amelyeket eljuttattak a Keretegyezmény Titkárságnak. Az országjelentés és az árnyékjelentések benyújtását követően, a Keretegyezmény Tanácsadói Bizottsága meglátogatta az érintett országot, helyi szintű monitorizálás céljával. Az országlátogatás során a Szakértői Bizottság tagjai találkoznak az országjelentés készítésért felelős kormányhivatalok és minisztériumok képviselőivel, a kisebbségi politikai szervezetek tagjaival, valamint azokkal a civil szervezetekkel, akik árnyékjelentéseket készítettek.  Az országlátogatást követően a Tanácsadók elkészítik jelentésüket és ajánlásokat tesznek, amely a Miniszteri Bizottság elé kerül. Az említett négy erdélyi magyar szervezet összesen két árnyékjelentést készített el: a Civil Elkötelezettség Mozgalom és az Advocacy Group for Freedom of Identity egyet, valamint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács szintén egyet.

A sajtótájékoztató elején Bethlendi András történelmi pillanatnak nevezte a találkozót, ugyanis a keretegyezmény 1995-ös ratifikálása óta ez volt az első alkalom, hogy kisebbségi civil szervezetek képviselőivel találkoztak a bizottság tagjai. Bethlendi hangsúlyozta: azért is nagyon fontos az árnyékjelentések benyújtása, valamint a mostanihoz hasonló személyes találkozók lebonyolítása, mert ezek hiányában csak a román államjelentésből kiindulva tájékozódhatnának a szakértők, az pedig nem minden esetben felel meg a valóságnak. Bethlendi beszámolójából kiderült: a tanácsadók leginkább a kisebbségek nyelvjogi és oktatásügyi helyzetére voltak kíváncsiak, s így a civileknek alkalmuk adódott bemutatni ez utóbbiak kapcsán a romániai valóságot, valamint jelentéseikben számos olyan problémát neveztek meg, melyeket a nemzetközi fórumokon korábban már megoldottnak minősítettek.

„Az elmúlt évtizedekben a civil szempontok nem jelentek meg kellő súllyal ezekben a jelentésekben, épp ezért nagyon fontos, hogy az árnyékjelentésekkel és a mostani találkozóval is árnyalhattuk az erdélyi magyar kisebbség romániai helyzetét” – mondta Szigeti Enikő. A CEMO vezetője hozzátette: a szervezet által kezdeményezett stratégiai perek szempontjából is kiemelkedő jelentőséggel bírnak majd azok az ajánlások, melyeket a bizottság tesz, s amelyeket a romániai bíróságokon is felhasználhatnak hivatkozási pontokként. „Sikerként könyvelhetnénk el, ha saját szempontjaink is megjelennének az ajánlások között, s szeretnénk, ha például az utcanevekkel foglalkozó román törvény kapcsán – a keretegyezményben foglaltakkal összhangban – törvénymódosítást javasolna a bizottság” – mondta Szigeti.

„Fontosnak tartom, hogy ezekben a kérdésekben a civilek is hallassák hangjukat, hiszen számos új szempontot emelhetnek be. A mostani találkozónkkal talán sikerült megváltoztatnunk azt a nemzetközi vélekedést, hogy egy kisebbségi kérdés legmagasabb szintű – politikai – megoldása az lehet, ha az adott kisebbség – esetünkben az erdélyi magyar – politikai képviselete bejut a parlamentbe. Az elmúlt évtizedek alatt láttuk és tapasztaltuk, hogy mindez nem jelent automatikusan megoldást kisebbségi problémáinkra, sőt, például az önkormányzatok nyelvhasználata esetében azt tapasztaljuk, hogy hiába van több száz romániai településen magyar polgármester, mindegyre felüti fejét az öndiszkrimináció, a magyar elöljárók pedig nem biztosítják a többnyelvűséget” – mondta Toró Tibor. Az EMNT és az SZNT szakértője hozzátette: a politikai érdekérvényesítés mellett szükség van egy jogi-civil érdekérvényesítésre is. „Fontos megjegyeznünk, hogy munkánkat nem kompetitív szándékkal végezzük, hanem megpróbáljuk kiegészíteni a politikai szervezetek munkáját. Utóbbiak nehezen tudnak érvelni egy olyan árnyékjelentés mellett, mely azt a kormányzatot bírálja, melynek alkalomadtán ők is részei, avagy nehezen tudják felemelni szavukat a nyelvjogi sérelmek ellen, miközben saját polgármestereik sem tesznek eleget a törvény által előírtaknak” – mondta Toró.

A CEMO és az AGFI közös árnyékjelentése kitért a nyilvános terek a többségi nemzet által gyakorolt kontroljára, a nyelvi tájkép problémáira, az interkulturális oktatás kérdéseire, a román nyelv oktatásának problémáira, valamint kitértek a román államjelentésbe foglalt valótlanságokra is. Ajánlásaikban szorgalmazták az interkulturális párbeszéd mihamarabbi megteremtését, a román nemzeti ünnepek narratíváinak kisebbség-érzékeny újragondolását, a történelemkönyvek kisebbség-képének átértékelését, valamint a differenciált oktatás mihamarabbi létrehozását. Az árnyékjelentést benyújtók, a nyelvhasználat kapcsán, azt is hangsúlyozták, hogy bár a nemzetközi szerződések teljes érvényű részei a romániai jognak, az itteni bíróságok mégsem integrálták azokat teljes mértékben.

Az EMNT és az SZNT közös árnyékjelentésében kiemelten foglalkozott a székely-zászló használatát ellehetetlenítő államhatalmi intézkedésekkel, a gyülekezési szabadság korlátozására törekvő döntésekkel, a Marosvásárhelyi Orvosi- és Gyógyszerészeti Egyetem ügyével, a kisebbségi szervezetek választásokon való indulásának lehetőségeivel, a regionalizációval, valamint az önkormányzatok többnyelvűségével. Toró Tibor elmondta: figyelemre méltó lenne, ha 2018-ban, a modern román állam 100 éves évfordulóján, Romániát nemzetközi színtéren kritizálnák azért, mert nem tartja tiszteletben a magyar kisebbség alapvető jogait. „Ami tőlünk tellett, azt megtettük, s csak remélni tudjuk, hogy az évtizedek óta a román állam részéről hangoztatott mintaállam-diskurzus megváltozik, és mindenki számára világos lesz, milyen súlyos jogsérelmek érik az erdélyi magyar kisebbséget” – mondta az EMNT és az SZNT szakértője. 

A szervezetek képviselői végezetül elmondták: körülbelül egy év múlva lesz kész a Tanácsadói Bizottság végleges jelentése és ajánlása, melyet a Miniszterek Tanácsának is jóvá kell hagynia.

Advocacy Group for Freedom of Identity

Civil Elkötelezettség Mozgalom

Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács

Székely Nemzeti Tanács 

Aloldal jobb felső szöveg

Tőkés László ünnepi beszédét tartja Bánffyhunyadon, 2013. március 15-én. 

„Olyan emberekre van szükség, akik nem félnek, akik tesznek a szabadságért; a külső szabadsághoz pedig elsősorban az szükséges, hogy az emberek  belül is szabadok legyenek, mivel csak szabad emberek vívhatják ki a szabadságot”.

EMNT-gála, Kolozsvár, 2013. december 14. VIDEÓGALÉRIA