2019. augusztus. 25. vasárnap
Főoldal » Hírek » Temesvár 25. – Konferencia a rendszerváltozásról

Temesvár 25. – Konferencia a rendszerváltozásról

2014. 12. 19.
Megosztás:

Anno mirabilis 1989 – megválaszolatlan kérdések 25 év távlatában címmel szerveztt konferenciát az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Temesváron. Az esemény a három napos Temesvár 25. nevű programsorozatnak a része.

Temesvár 25. – Konferencia a rendszerváltozásról

Miután december 17-én emlékesten elevenítették fel az 1989-es temesvári eseményeket, és beszédet mondott Tőkés László, európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Sali Berisha, volt albán államfő és miniszterelnök, valamint Áder János, Magyarország köztársasági elnöke, másnap két részes konferenciára került sor. A Rendszerváltoztatók a rendszerváltozásról címet viselő délelőtti panel megnyitóján Tőkés László házigazdaként hangsúlyozta: a temesvári forradalmi eseményeket illetően kétféle narratíva figyelhető meg. Az EMNT elnöke szerint vannak, akik relativizálják a temesvári események jelentőségét, míg mások elismerik, hogy a forradalom szikrája a bánsági városban pattant ki. „Szabadságharcunk után igazságharcunkat is meg kell vívnunk, hiszen igazság nélkül a szabadság merő lehetőség marad” – hangsúlyozta Tőkés, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy 25 évvel a rendszerváltozás után még mindig nem történt igazságtétel, és a volt kommunista bűnösök felelősségre vonása elmaradt.

A meghívott előadók közül elsőként Max Teleki, az Amerikai Magyar Koalíció elnöke szólalt fel, aki párhuzamot vont az amerikai függetlenségi nyilatkozat és a ’89-es forradalmárok szabadságvágya között. Teleki hangsúlyozta: a rendszerváltás magával hozta annak felelősségét is, hogy állampolgárokként követeljük és megteremtsük az államigazgatás teljes átláthatóságát, mely a jól működő demokrácia alapját is képezi.

Filep Mária, a Páneurópai Piknik szervezője előadásában arra kereste a választ, hogy hol húzódnak a szabadság határai a 21-ik században. „A rendszerváltás előtt sokan álmodtunk a szabadságról” – jelentette ki Filep Mária, aki hozzátette: az 1989 előtt elképzelt szabadságeszmény új értelmet nyert a napjainkban uralkodó globális gazdasági diktatúra fényében.

Temesvár 25. – Konferencia a rendszerváltozásról

Nem sokkal a rendszerváltozás után lejárató kampányt indítottak Tőkés László ellen – mondta Kincses Előd ügyvéd. Az előadó szerint az elmúlt 25 év történései jogi szempontból is számos meglepő fordulatot eredményeztek, s a romániai igazságszolgáltatás Tőkés Lászlóval szembeni magatartása több mint problematikus. Kincses Előd szerint a marosvásárhelyi Fekete Március megrekesztette a romániai demokratikus folyamatokat, s hatása mind a mai napig érzékelhető.

Balaton Zoltán, a ’89-es Emlékbizottság tagja visszaemlékezett a 25 évvel ezelőtti temesvári eseményekre, és külön kiemelte a helyi református gyülekezet bátor helytállását, mely a nagyban hozzájárult a szabadság későbbi kivívásához. Balaton Zoltán elmondta: már a forradalom előtt az új jövőt tervezték, noha biztosak voltak benne, hogy a beláthatatlan következményekre nincsenek teljes egészében felkészülve.

„Iszonyú nehéz világot éltünk a rendszerváltás előtt. A változtatáshoz bátorságra és hitre volt szükségünk” – jelentette ki Győri Béla, rádiós, a Vasárnapi Újság volt felelős szerkesztője. Az előadó a forradalommal kapcsolatos személyes élményeit osztotta meg a hallgatósággal, felelevenítve a Romániából menekült erdélyi magyarok segítését, melyben partnerei voltak a Magyar Rádió akkori munkatársai is.

Borbély Imre politológus arra hívta fel a figyelmet, hogy még mindig számtalan megválaszolatlan kérdés van a rendszerváltozással és a forradalmi eseményekkel kapcsolatban. Borbély megemlített néhány 1989-ben történt rejtélyes halálesetet, melyek kapcsán mind a mai napig nem született elfogadható magyarázat, valamint külön kitért arra a kérdéskörre, hogy a Temesváron – majd az egész országban – végbement történések összehozhatóak-e külföldről irányított szervezetekkel vagy megbízott személyekkel. Hozzászólása végén a politológus a forradalom kitörésének első pillanataira emlékezett.

Ion Istvan, mérnök, a ’89-es temesvári események résztvevője elmondta: a rendszerváltás évében Temesváron tanult, így fiatal egyetemistaként lehetett jelen tüntetéseken. A Szabad Európa Rádiót hallgatva voltak ismeretei a nemzetközi helyzetről, Tőkés Lászlóról pedig a külföldi csatornákon is hallottak. „A Tőkést védő református hívek cselekedete a forradalom katalizátora volt. Nagy élmény volt a változás részesének lenni” – hangsúlyozta Ion Istvan, aki részletekbe menően beszélt az akkori eseményekről.

Temesvár 25. – Konferencia a rendszerváltozásról

A konferencia délelőtti részének utolsó felszólalója Neela Winkelmann, az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platform igazgatója volt. Winkelmann arra hívta fel a jelenlévők figyelmét, hogy a kommunista rendszerek vezetőit és működtetőit mind a mai napig nem vonták felelősségre, így az általa vezetett szervezet egy jogi projektet indított, melynek célja, hogy egy megalakítandó nemzetközi bíróság nyilvánítsa emberiségellenes bűntetteknek a kommunizmusban elkövetett életellenes és elnyomó cselekedeteket. Winkelmann elmondta: az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platform – melynek megalakulásától kezdve Tőkés László is tagja – célja, hogy azonosítsák a kommunizmusban tisztséget vállalt gyilkosokat, s megtegyék a szükséges lépéseket az elszámoltatásukhoz.

A konferencia második felének egyik fő kérdése az volt: milyen jövőképpel rendelkezünk huszonöt évvel a rendszerváltás után. Emellett az előadók kitértek a kommunizmus elítélésének kérdésére, a magyar-román kapcsolat megromlásának okaira, a Kárpát-medencei magyarok kisebbségi jogaira is.

Göran Lindblad, az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platform elnöke a totalitárius diktatúrák egyenlő arányú elítélését hangsúlyozta, amelynek a megvalósulása a Platform egyik célkitűzése. Fontosnak tartotta elmondani, hogy szervezete működését egy évig a magyar kormány támogatta, de további finanszírozásra megoldást kell találni, különösképpen azért, mert nagyon sok történelmi hazugság van még, melyet fel kell tárni.

András Ágoston újságíró, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt volt tiszteletbeli elnöke személyes emlékeit elevenítette fel az 1989-es temesvári forradalomról. Mint mondta: már előzőleg tervezték egy etnikai alapú szervezet létrehozását Szerbiában, de a konkrét lépéseket Tőkés László szerepvállalását látva tették meg. András Ágoston javasolta: az utókorra gondolva hozzanak létre egy adatbázist a Kárpát-medencében működő kisebbségi szervezetek és pártok tevékenységének releváns bemutatására. Ötletét a később felszólaló Németh Zsolt parlamenti képviselő támogatásra méltó ötletnek találta a felvetést.

Temesvár 25. – Konferencia a rendszerváltozásról

Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke előadásában kifejtette: a temesvári forradalomra rászerveztek egy államcsínyt, mely által a kommunista elit átmenttette hatalmát a demokráciába. Ez az elit állt a marosvásárhelyi pogrom, illetve a bányászjárás mögött, és ők törekednek arra, hogy Tőkés László és a temesváriak rendszerváltó szerepe ne jelenjen meg hangsúlyosan a román közgondolkodásban. Smaranda Enache a nyilvánosság előtt nemzettársainak nevében bocsánatot kért Tőkés Lászlótól az állandó támadásokért, és arra kérte a volt temesvári lelkipásztort, hogy Temesvár szellemiségét képviselje az Európai Parlamentben és pártjában is.

Németh Zsolt parlamenti képviselő, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke nagy ívű beszédében a hallgatás falának lerombolását állította szembe azzal a bezártsággal, mely a kommunizmus éveire volt jellemző. Temesvár jelképpé vált a Kárpát-medencei magyarok számára, hangsúlyozta a politikus. A hosszú távon működő magyar-román kiegyezéshez szükséges, hogy helyére kerüljön Tőkés László és Temesvár 1989-es szerepe a román nemzeti gondolkodásban – jegyezte meg Németh Zsolt.

Szőcs Géza költő, miniszterelnöki főtanácsadó levelének felolvasása, illetve Tunne Kalem európai parlamenti képviselő videóüzenetének levetítése után Duray Miklós, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának korábbi elnöke folytatta az előadások sorát. Meglátása szerint a kommunizmus bukását már 1985-ben, Gorbacsov beszédeiből látni lehetett. A politikai fogolyként börtönbe került Duray felelevenítette: a Szovjetunió felbomlására vonatkozó jóslatát cellatársaival is megosztotta annak idején, akik azonban nem hittek neki. A felvidéki meghívott visszaemlékezett, honnan indult a nyolcvanas évekre megerősödő ellenállás, s levonta a következtetést: huszonöt év távlatából jobban láthatóak az összefüggések.

A következő felszólaló Gabriel Andreescu egyetemi tanár, emberjogi aktivista volt, aki a román-magyar kapcsolatokat elemezte. Úgy vélekedett: az erdélyi magyarok számára egyedül az autonómia garantálná a jövőt. A román hatalomnak felül kellene vizsgálnia kisebbségi politikáját, annál is inkább, mivel az ország veszít azáltal, ha kisebbségei eltűnnek. Andreescu a magyarok kisebbségi helyzetét a kommunista Romániában egy román nemzetiségű korabeli levelével idézte meg.

Ugyancsak dokumentumértékkel bír az az interjú, amelyet nem sokkal a forradalom kirobbanása előtt, november 7-én készítettek Svájcban Balázs Ádám újságíróval. A konferencián jelen lévő interjúalany ebből a beszélgetésből olvasott fel részleteket. Ebben Tőkés László nehéz helyzetére hívta fel a figyelmet. Balázs Ádám úgy véli, hogy az az interjú is hozzájárult ahhoz, hogy a Szekuritáté által zaklatott Tőkés László életét sikerült megmenteni.

A konferencia zárásaképpen Toró T. Tibor moderátor arra kért mindenkit, hogy őrizze meg Temesvár szellemiségét a szívében, és tegyen meg mindent a temesvári forradalom örökségének megmentéséért.

Aloldal jobb felső szöveg

Tőkés László ünnepi beszédét tartja Bánffyhunyadon, 2013. március 15-én. 

„Olyan emberekre van szükség, akik nem félnek, akik tesznek a szabadságért; a külső szabadsághoz pedig elsősorban az szükséges, hogy az emberek  belül is szabadok legyenek, mivel csak szabad emberek vívhatják ki a szabadságot”.

EMNT-gála, Kolozsvár, 2013. december 14. VIDEÓGALÉRIA