2019. szeptember. 21. szombat
Főoldal » Hírek » Román-magyar szakmai konferenciát tartottak Kolozsváron

Román-magyar szakmai konferenciát tartottak Kolozsváron

2016. 11. 20.
Megosztás:

Sepsiszentgyörgy, Marosvásárhely és Brassó után idén Kolozsváron is megszervezte az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Reconstructio Egyesület az immár hagyományosnak számító román-magyar szakmai konferenciát. A Nemzeti jelképek vs. nemzetbiztonság? Perek, jelentések és civil mozgalmak a román-magyar kapcsolatok tükrében című péntek délutáni eseményen neves meghívottak (újságírók, egyetemi tanárok, jogászok és politikusok) beszéltek a román-magyar együttélés lehetőségeiről.

Román-magyar szakmai konferenciát tartottak Kolozsváron

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, európai parlamenti képviselő köszöntőbeszédében elmondta: a román-magyar viszonyt a reprezentatív román és magyar tényezők párbeszéde útján kell rendezni, nem pedig titkos paktumok által. „Soha nem szabad feladni a párbeszéd módszerének alkalmazását. Szót kell értenünk egymással, ahogy 1989 decemberében is összefogás jöhetett létre a diktatúra megdöntéséért” – mondta az EMNT elnöke. Tőkés kijelentette: számos kényes kérdés vár tisztázásra, ilyen például a marosvásárhelyi Fekete március is, melynek kapcsán szorgalmazta a titkosított dokumentumok mihamarabbi közzétételét. Köszöntője végén Tőkés elmondta: olyan román-magyar párbeszédre van szükség, mely túlmutat a pártdialóguson.

A kolozsvári konferenciába Bukarestből az interneten keresztül bekapcsolódó Lucian Mîndruța televíziós személyiség sajnálattal állapította meg, hogy míg a románok és a magyarok azon vitatkoznak, ki volt hamarabb Erdélyben, a demográfiai helyzet alapján száz év múlva az lehet a vita tárgya, ki volt az utolsó Erdélyben. Mîndruța hangsúlyozta: mesterségesen keltett gyűlölet van a romániai magyarság és románság között, s a két közösség politikai manipuláció áldozatává vált.

Román-magyar szakmai konferenciát tartottak Kolozsváron

Bakk Miklós politológus az erdélyiség kudarcaként beszélt a nagyszebeni szász Klaus Iohannis román államfői mandátumáról. Úgy vélte, Iohannis azt mulasztotta el, hogy a nemzetek közös kormányzásának erdélyi örökségét tegye Románia értékévé. Hozzátette, még ha az erdélyi hagyomány a székely, szász és magyar rendi nemzetekről is szólt, a hagyományt a mai megváltozott etnikai viszonyok között is fel lehetne éleszteni.

Lucian Constantin, az Erdélyi Demokratikus Liga elnöke bemutatta az általa vezetett szervezet tevékenységét és célkitűzéseit, a transzilvanizmust pedig az erdélyi magyar és román közösség közös ügyének nevezte. Az előadó kijelentette: bár léteznek transzilvanista mozgalmak Erdélyben, egyelőre nem lehet egy széles lefedettséggel rendelkező transzilvanista pártról beszélni.

Román-magyar szakmai konferenciát tartottak Kolozsváron

Fancsali Ernő, az Erdélyi Magyar Néppárt kolozsvári szervezetének elnöke Erdélyért mozgalmak a virtuális térben címmel tartott előadást. A politikus kijelentette: a transzilvanista mozgalmak nem egy elveszett aranykor rehabilitációjáért dolgoznak, hanem az Erdélyben élő különböző nemzetek együttműködéséért, mely a mai helyzetben megmaradásuk záloga lehet. „Nem azt kell visszahoznunk ami volt, hanem egy progresszívebb politikai rendszert kell kiépítenünk, mely Nyugat-Európához közelítene minket” – mondta Fancsali. A Néppárt kolozsvári elnöke szerint egy erős transzilvanista párt létrejöttéhez hosszantartó, alulról induló építkezésre van szükség, nem megengedve, hogy ismert korrupt politikusok csatlakozzanak egy esetleges mozgalomhoz.

Cosmin Giurgiu, kolozsvári fotóművész, filmrendező és producer elmondta: támogatja a történelmi régiók visszaállítását és a transzilvanista elveket, saját eszközeivel pedig azért küzd, hogy az erdélyi turisztikai látványosságokat – így például Kalotaszeget és környékét – minél szélesebb körben megismertesse.

Román-magyar szakmai konferenciát tartottak Kolozsváron

Dan Mașca, a Szabad Emberek Pártjának elnöke rámutatott: Romániában általános érdektelenség tapasztalható számos fontos közéleti kérdéssel szemben. „Erdélyt számos különböző közösség összessége alkotja. Ha ezeket a közösségeket sikerül összefognunk, Erdély gazdag, fejlődő régió lehet” – mondta a pártelnök. Mașca bírálta a választási- és a párttörvényt, mely – véleménye szerint – aránytalanul nagy elvárásokat támaszt a kis pártokkal szemben, ugyanakkor hangsúlyozta: ideje lenne az akadémiai diskurzus részévé tenni az Erdélyről és transzilvanizmusról folytatott párbeszédet, valamint konkrét cselekvési tervekre lenne szükség.

Szikszai László, a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) jogásza folyamatban levő kisebbségvédelmi pereket ismertetett. Az előadó röviden ismertette a mozgalom tevékenységét és célkitűzéseit, majd elmondta: három stratégiai pert is kezdeményeztek (Marosvásárhelyen, Nagyváradon és Szatmárnémetiben), melyeknek célja a magyar nyelvhasználatra vonatkozó létező jogszabályok betartatása. Szikszai beszámolójából kiderült: a CEMO 2016-ban hét peres eljárást is indított, valamint közel 40 panaszt nyújtottak be az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz.

Román-magyar szakmai konferenciát tartottak Kolozsváron

Gabriel Andreescu bukaresti politológus, egyetemi tanár kijelentette: Romániában 27 évvel a rendszerváltozás után is a titkosszolgálatok akadályozzák a román-magyar párbeszédet. Úgy vélte: kommunista politikai rendőrség által kialakított magyarellenes klisék intézményesen továbbéltek a román titkosszolgálat egykori és mai tagjainak köszönhetően, és még a székelyföldi terrorkísérletként bemutatott ügy vádiratában is visszaköszönnek."

Smaranda Enache, a marosvásárhelyi Pro Európa Liga társelnöke sajnálattal állapította meg, hogy Románia az utóbbi években „az etnocentrizmus és az ortodoxizmus” irányába, Magyarország pedig az „illiberális demokrácia” irányába mozdult el, és az államközi párbeszéd teljesen megszűnt. Az emberi jogi harcos úgy vélte: olyan erdélyiségre lenne szükség, amelyik mind a bukaresti etnokráciának, mind a budapesti illiberalizmusnak ellenáll.

A hozzászólások rendjén Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke elmondta: a transzilvanizmus az erdélyi identitás összetettségén alapszik, Erdély jövője pedig az ott élő románokon és magyarokon múlik. „Számunkra a transzilvanizmus a kultúrák együttéléséről szól. Ha ezek a kultúrák eltűnnek, Erdély tűnik el. Közösségeinket intézményeink tartják fenn, ha viszont ezek biztonsága kerül veszélybe, teljes közösségünk kerül veszélybe. Az Erdélyi Magyar Néppárt vezetőiként ezért támogatjuk az autonómiát” – mondta Szilágyi.

Román-magyar szakmai konferenciát tartottak Kolozsváron

A konferencia végén Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke megköszönte a meghívottaknak és résztvevőknek a jelenlétet, s hangsúlyozta: az ilyen nyilvános beszélgetések jó alkalmat teremtenek ahhoz, hogy áttekintsük a román-magyar párbeszéd helyzetét, s közösen találjunk megoldásokat felmerülő problémáinkra. Az ügyvezető elnök a konferencia jövőbeli folytatására tett ígéretet.

Aloldal jobb felső szöveg

Tőkés László ünnepi beszédét tartja Bánffyhunyadon, 2013. március 15-én. 

„Olyan emberekre van szükség, akik nem félnek, akik tesznek a szabadságért; a külső szabadsághoz pedig elsősorban az szükséges, hogy az emberek  belül is szabadok legyenek, mivel csak szabad emberek vívhatják ki a szabadságot”.

EMNT-gála, Kolozsvár, 2013. december 14. VIDEÓGALÉRIA