2019. szeptember. 21. szombat
Főoldal » Hírek » Johannes Hahn: a kisebbségi jog európai érték

Johannes Hahn: a kisebbségi jog európai érték

2014. 10. 01.
Megosztás:

Az Európai Parlament brüsszeli székhelyén ezekben a hetekben zajlik az EU-biztosjelöltek szakbizottsági meghallgatása. Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök jelöltjeinek kinevezéséről utóbb a szakbizottsági ajánlások alapján fog dönteni a Parlament. Menet közben az EP-frakciók között messzemenő egyeztetés folyik a különféle pártszínekben induló egyes jelöltek kölcsönös elfogadása tárgyában.

Az Európai Néppárt szomszédságpolitikai és bővítési biztosjelöltjének meghallgatására ma délután került sor az EP Külügyi Bizottságában (AFET). Johannes Hahn az előző szolgálati ciklusban a regionális fejlesztési politikáért felelős biztosi tisztséget töltötte be.

A régi-új jelöltet Elmar Brok, az AFET elnöke mutatta be, külön is megemlítve azt, hogy az EU keleti és déli partnerségéhez tartozó országokban ‒ példának okáért Ukrajnában ‒ a leendő bővítési biztosnak „drámai helyzetekkel” kell majd szembenéznie.

Vitaindító beszédében az osztrák biztosjelölt az alapjogokat, a gazdaságot és a demokráciát nevezte olyan prioritásoknak, melyek vonatkozásában nem ismer engedményt vagy megalkuvást. Ugyanakkor biztosi munkája alapelvének, illetve „mottójaként” jelölte meg azt, hogy az európai bővítés terén „a gyorsaságnál fontosabb a minőség”.
A biztosjelölthöz intézett képviselői kérdések túlnyomó többsége a keleti partnerség országaira, kiváltképpen pedig Ukrajnára vonatkozott. A román képviselők ‒ köztük Ramona Mănescu néppárti küldött ‒ hangsúlyos módon Moldova integrációjára kérdeztek reá.

Tőkés László erdélyi képviselőnk ‒ a külhoni magyarok sorsára való tekintettel ‒ az emberi és a kisebbségi jogok kérdésére helyezte a hangsúlyt. Szem előtt tartva, hogy a balkáni háborút követő rendezés kulcsa szinte valamennyi esetben a kisebbségi autonómia volt, és hogy a csatlakozás útján járó országokban, nevezetesen Szerbiában, Koszovóban és Ukrajnában a kisebbségi jogok, illetve az autonómia biztosítása a biztonság, a stabilitás és az integráció alapfeltételeinek számítanak ‒ EP-képviselőnk ebben a vonatkozásban kérte ki a biztosjelölt állásfoglalását, a kisebbségi magyarság mellett külön is megemlítve a szintén érintett szerbiai vlachokat, az ukrajnai és a szerbiai románokat, valamint a koszovói szerbeket.

Válaszában Johannes Hahn arról biztosította a meghallgatás részvevőit, hogy a Lisszaboni Szerződés 2. cikkelye értelmében a kisebbségi jogok olyan európai értéket jelentenek, melyet bővítési tárgyalásaik során föltétlenül képviselniük kell. Az autonómia kérdésére ugyan kifejezett módon nem tért ki, de ugyanakkor „személyes fájdalmának” nevezte, hogy egyes, a probléma iránt kevésbé érzékeny országokat külön is meg kell győzniük a kisebbségi ügy magától értetődő fontosságáról. A meghallgatás végére érve a biztosjelölt reményét fejezte ki, hogy az Európai Bizottság következő mandátuma idején komoly előrelépést sikerül elérni kisebbségi téren, és általában véve is sikerülni fog hozzájárulniuk ahhoz, hogy a szomszédos régiókban „az emberek otthon maradjanak, és gyermekeik számára jövőt biztosíthassanak”.

Aloldal jobb felső szöveg

Tőkés László ünnepi beszédét tartja Bánffyhunyadon, 2013. március 15-én. 

„Olyan emberekre van szükség, akik nem félnek, akik tesznek a szabadságért; a külső szabadsághoz pedig elsősorban az szükséges, hogy az emberek  belül is szabadok legyenek, mivel csak szabad emberek vívhatják ki a szabadságot”.

EMNT-gála, Kolozsvár, 2013. december 14. VIDEÓGALÉRIA