2019. augusztus. 25. vasárnap
Főoldal » Hírek » Jelentés a spanyolországi kisebbségek nyelvjogi helyzetéről

Jelentés a spanyolországi kisebbségek nyelvjogi helyzetéről

2015. 01. 23.
Megosztás:

Legújabb jelentésében – melyet az Egyesült Nemzetek Szövetségéhez (ENSZ) terjesztettek be – az Európai Nyelvi Egyenlőségért Hálózat (European Language Equality Network – ELEN) a spanyolországi kisebbségi nyelvhasználat tárgyában hallatja hangját.

Az ELEN jelentéséből kiderül: az elmúlt pár évben több Spanyolországon belüli intézmény indított politikai támadást a nem kasztíliai nyelven beszélők nyelvi jogainak korlátozására. A legtöbb esetben ezeket a jogi és adminisztratív kezdeményezések az egyik legnagyobb – kormányzati szerepet is vállaló – politikai formáció, a spanyol Néppárt is támogatta. Az ENSZ és a média már több nyelvi diszkriminációs esetről beszámolt, köztük olyanokról is, melyek egyértelműen sértik a nemzetközi egyezményekben rögzített emberi jogokat.

Katalóniában 40 bejelentett, súlyos diszkriminációs ügyről tudnak a hatóságok. Az ELEN jelentése ugyanakkor kihangsúlyozza, hogy a valóban megtörtént diszkriminációs ügyek csak igen kevés százalékát jelentik be a megfelelő hatóságoknál, hiszen a legtöbb esetben az illetékes szervek érintettek is a diszkriminációs ügyekben. A jelentés számos konkrét példát is tartalmaz, így egy olyan esetet is, amikor egy repülőtéren két férfit azért bántalmaztak, mert katalánul beszéltek. A dokumentum külön vizsgálja a spanyol bíróságokon tapasztalható visszaéléseket: megemlítenek egy olyan esetet is, amikor egy gyermeket azért választottak el egyik szülejétől, mert az katalánul beszélt vele.

Galíciában a helyi önkormányzat kérése ellenére sem kapott pozitív választ az Európai Uniótól, s így mind a mai napig nem ismerték el a gall nyelvet az EU-ban használható hivatalos nyelvként. Egy 2007-ben elfogadott határozat értelmében a gall nyelv szinte teljesen kiszorult az oktatási rendszerből. Az ELEN jelentéséből kiderül: mióta a kormányzó Néppárt került hatalomra, a gallok nyelvi jogai súlyosan korlátozódtak.

A spanyolországi kisebbségi nyelvek közül a baszk nyelv helyzete a legproblematikusabb. Ez utóbbit ugyanis csak az állam néhány területén ismerték el hivatalos nyelvként, így olyan esetek is előfordulnak, hogy diákoknak több száz kilométert kell utazniuk, hogy saját nyelvükön tanulhassanak. Ugyanakkor a közigazgatási intézmények is diszkriminatív módon járnak el, mikor a baszk nyelven beadott kérések és iratok csak késve érnek célba, nem érkezik rájuk válasz, vagy egyszerűen elutasítják a baszk nyelvű folyamodványokat.

Bár a spanyol kormány hivatalos nyelvként ismerte el az asztúriai nyelvet, az asztúriaiakon kívül senki nem beszéli azt, így nem tudják hivatalos ügyeiket anyanyelvükön intézni, a bíróságok számos esetben utasítanak el kérvényezéseket, mert azok benyújtói anyanyelvüket használják, és jó néhány példa van arra is, hogy fiatalkorúakat azért bántalmaztak, mert asztúriai nyelven beszéltek.

Aragóniában a lakosság csaknem 100%-a beszéli – anyanyelve mellett – a spanyol nyelvet is. Az évszázados elnyomásnak és asszimilációnak köszönhetően a helybeliek már csak szűk családi körben használják anyanyelvüket. Az ELEN jelentéséből kiderül: az aragóniaiak tisztában vannak azzal, hogy ha semmisnek tekintenék a fennálló nyelvi korlátozásokat, akkor súlyos társadalmi elutasításban részesülnének.

Az Európai Nyelvi Egyenlőségért Hálózat jelentéséből néhány fontos következtetés is kiolvasható: a spanyol igazságszolgáltatás, a rendőrség, az oktatási és egészségügyi intézmények olyan állami rendszerek, ahol nyelvi egyenlőtlenségekkel és súlyos diszkriminációval találkozhatunk. Figyelembe véve a számtalan bizonyíték meglétét, arra lehet következtetni, hogy az őshonos, nem spanyol nyelvűek ellen a diszkrimináció szisztematikusan intézményesített.

Az ENSZ elé terjesztett jelentés részletes tényfeltáró munka eredménye, melynek köszönhetően átfogó képet kaphatunk a spanyolországi kisebbségi nyelvek helyzetéről. Az Európai Nyelvi Egyenlőségért Hálózat 2011-ben azért alakult, hogy megvédje és népszerűsítse az Európában létező kisebbségi nyelveket. Az ELEN jelenleg 44 regionális vagy kisebbségi nyelvet képvisel Európa 21 országában. 2014 október 25-én az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is csatlakozott az ELEN-hez.

Aloldal jobb felső szöveg

Tőkés László ünnepi beszédét tartja Bánffyhunyadon, 2013. március 15-én. 

„Olyan emberekre van szükség, akik nem félnek, akik tesznek a szabadságért; a külső szabadsághoz pedig elsősorban az szükséges, hogy az emberek  belül is szabadok legyenek, mivel csak szabad emberek vívhatják ki a szabadságot”.

EMNT-gála, Kolozsvár, 2013. december 14. VIDEÓGALÉRIA