2019. szeptember. 21. szombat
Főoldal » Hírek » Erősebb erdélyi magyar lobbira lenne szükség

Erősebb erdélyi magyar lobbira lenne szükség

2016. 05. 20.
Megosztás:

Sajtóbeszélgetésen adott tájékoztatást Szigeti Enikő, a Civil Elkötelezettség Mozgalom képviselője, Bethlendi András civil aktivista és Toró Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács árnyékjelentés-író munkacsoportjának vezetője a regionális vagy kisebbségi nyelvek kartáját felügyelő szervhez leadott román államjelentés kapcsán kialakult helyzetről. A sajtóeseményen elmondták: a CEMO és az EMNT is készül árnyékjelentést leadni a romániai magyar kisebbség nyelvjogi helyzetéről.

Erősebb erdélyi magyar lobbira lenne szükség

Fotó: főtér.ro

Mint ismeretes, 2016. március 2-án Románia – három év halasztás után – leadta az Európa Tanácsnak a nyelvi karta végrehajtásáról szóló második jelentését. Ennek következtében 2016. május 9-13. között az országba látogattak a karta végrehajtását felügyelő Szakértői Bizottság tagjai. A szakértői munkacsoport Bukarestben találkozott az RMDSZ képviselőivel, majd Konstancára utazott egy, a tatár kisebbségekkel való találkozóra.

Kevésbé ismert tény, hogy mindezeket megelőzően több szervezet – köztük a CEMO és az EMNT is – jelezte az Karta Titkárság felé (a hivatalos tájékoztatási ügymenetet követve), hogy árnyékjelentést készít, a nyelvi karta végrehajtását felügyelő Szakértői Bizottság tagjai azonban – a hivatalos ország-látogatások gyakorlata ellenére – nem keresték fel ezeket a szervezeteket. A sajtóeseményen elhangzott: a helyzet nyugtalanító jelként értelmezhető és arra enged következtetni, hogy az elmúlt két évben elkövetett, nyelvi jogokkal kapcsolatos jogsértések ellenére, az idei év folyamán nyilvánosságra hozandó szakértői jelentés nem fog kellő figyelmet fordítani a romániai magyar kérdésre.

Szigeti Enikő elmondta: bár a 90-es években Románia megítélése a nyelvi jogok tekintetében még a lehető legrosszabb volt a nemzetközi színtéren, mára már az ország a létező legjobb besorolást kapja, köszönhetően – egyebek mellett – az erős román lobbi-tevékenységnek is. A CEMO képviselője rámutatott: nincsenek megfelelő forrásanyagok, melyeket felhasználva, a nemzetközi szervezetek tájékozódni tudnának a romániai kisebbségek helyzetéről, ezért csak a Román állam által kiadott jelentésekből és egyéb anyagokból tájékozódnak. „Egy-egy árnyékjelentéssel el tudjuk érni azt, hogy a szakértők árnyaltabb képet kapjanak az itteni helyzetről” – mondta Szigeti. Felszólalásában elmondta: bár a nyelvi kartát ratifikálta Románia, 2008 óta nem rendeltek hozzá törvénymódosításokat, ezért a nemzetközi egyezmény több passzusa alkalmazhatatlan. A román ország-jelentés kapcsán Szigeti elmondta: ők csak akkor értesültek a Szakértői Bizottság érkezéséről, amikor azok már Romániában voltak, többszöri megkeresésüket azonban figyelmen kívül hagyták, így nem sikerült személyesen találkozniuk a delegációval, akiket így nem informálhattak a romániai magyar kisebbség nyelvjogi helyzetéről. Az előadók egybehangzó véleménye szerint mindebben komoly szerepe lehet a nemzetközi fórumokon tapasztalható erős román lobbi-tevékenységnek, mellyel szemben az erdélyi magyar lobbi szinte nem is létezik. Szigeti elmondta: a történtek után hivatalos panasszal fognak élni az illetékes szerveknél, június 14-ig pedig leadják saját árnyékjelentésüket a romániai nyelvi jogok érvényesülésének helyzetéről.

Toró Tibor emlékeztetett: 2014-ben készítettek egy kutatást, mely során önkormányzatokat és azok online felületeit monitorizálták a többnyelvűség szempontjából, az eredmények pedig lesújtóak lettek. A politológus az RMDSZ kapcsán elmondta: bár a Szövetség is próbálkozik árnyékjelentések elkészítésével, azonban jelentésüket gyengíti, hogy olyan helyzetbe kerülnek, hogy az általuk vezetett önkormányzatokról kellene véleményt mondjanak. Toró arra is felhívta a figyelmet, hogy a most leadott román jelentés 2014-ig vizsgálja a nyelvjogi helyzetet, azóta azonban lényegesen romlott a nyelvhasználat helyzete Romániában.

Bethlendi András hangsúlyozta: minél több angol nyelvű tájékoztatóra lenne szükség, hogy a nemzetközi szervezeteket informálni lehessen a kisebbségek romániai helyzetéről, ezért el is készítettek egy ilyen anyagot a kolozsvári többnyelvűség és a helyi városnévtábla témakörében. „Az a tény, hogy a Szakértői Bizottság nem volt kíváncsi Európa egyik legnagyobb kisebbségére Romániai látogatása során, aggodalommal tölthet el bennünket” – mondta Bethlendi a felelevenített eseményekre reflektálva. Az aktivista szerint a civil szervezetek legfőbb feladata kell legyen a román állam kisebbségekkel kapcsolatos kommunikációjának árnyalása, s ennek érdekében minden lehetséges eszközt be kell vetni. 

Aloldal jobb felső szöveg

Tőkés László ünnepi beszédét tartja Bánffyhunyadon, 2013. március 15-én. 

„Olyan emberekre van szükség, akik nem félnek, akik tesznek a szabadságért; a külső szabadsághoz pedig elsősorban az szükséges, hogy az emberek  belül is szabadok legyenek, mivel csak szabad emberek vívhatják ki a szabadságot”.

EMNT-gála, Kolozsvár, 2013. december 14. VIDEÓGALÉRIA