2019. október. 15. kedd
Főoldal » Hírek » Be kell tiltani a ciánalapú bányászatot Európában!

Be kell tiltani a ciánalapú bányászatot Európában!

2015. 05. 06.

Immár öt éve annak, hogy az Európai Parlament elsöprő többséggel megszavazta azt a határozatot, amely Áder János és Tőkés László néppárti képviselők kezdeményezésére a ciántechnológián alapuló bányászat európai betiltását indítványozta. A 2010. május 5-én elfogadott határozatban a parlament arra szólította fel az Európai Bizottságtól, hogy 2011 végéig tiltsák be a cianidos bányászatot. Ez azonban mind a mai napig nem történt meg.

A ciánlúgzás (vagy cianidos lúgzás) olyan kohászati technológiának minősülő kémiai eljárás, melyet fémtartalmú ásványok feldolgozása során – elsősorban alacsony fémtartalmú ércekből – arany kinyerésére alkalmaznak. Hideg kohászati technológia, melyet a nagymennyiségű nyersanyagszállítás csökkentése érdekében általában a bányászat helyszínén vesznek igénybe. A cián minden biológiai szervezet számára erős méreg. Az emberi szervezetbe jutva 60-80 milligramm már 2-3 órán belül fulladást és halált okoz. A veszélyesség legnagyobb mértékben a zagytározók üzemeltetésénél jelentkezik elszivárgás, átömlés vagy gátszakadás formájában. A zagytározókban esetenként millió köbméteres nagyságrendben halmoznak fel meddőt, amely mindig tartalmaz a technológiából visszamaradó ciánvegyületeket. Ezek egy része a napfény hatására az idő előrehaladtával kevésbé toxikus anyagokká bomlik le, de teljes eltűnésükkel nem lehet számolni. Éppen ezért környezetvédelmi szempontból beláthatatlanok az esetleges negatív következmények.

Európában a legnagyobb cián- és nehézfém-szennyezés 2000. január 30-án következett be, amikor a romániai Nagybánya közelében az arany kioldásával foglalkozó üzem zagytározó gátja átszakadt, a méreg pedig a Tisza folyóba került, elpusztítva annak szinte az egész élővilágát. 2009. december 8-án a Magyar Országgyűlés kimondta a cianidos bányászati technológia tilalmát Magyarországon. Viszont az Európai Unió 2006-ban csupán a ciánt használó technológiák környezetvédelmi előírásait szigorította meg. Az utóbbi években ugyancsak Romániában, mégpedig az Erdélyi-szigethegységben, Verespatakon történtek próbálkozások egy nagyszabású kitermelés beindítására.

A hivatkozott EP-határozat 5. évfordulója alkalmából Tőkés László erdélyi képviselő több kollégájával együtt közös folyamodványban fordult az Európai Bizottság környezetvédelmi biztosához, Karmenu Vellához, azt kérve, hogy az európai bizottság minél hamarabb szerezzen érvényt a parlament határozatának. Nyomatékosan felhívták a biztos figyelmét arra, hogy az európai törvényhozás egyértelmű felszólítása ellenére a Bizottság mint végrehajtó szerv mindmáig adós a végrehajtással.

***

Európai Bizottság

Karmenu Vella

környezetpolitikáért, tengerügyekért és halászati politikáért felelős biztosnak

Tárgy: A ciánalapú bányászati technológiák betiltása az Európai Unió területén

        

Tisztelt Biztos úr!

Annak érdekében, hogy a bányászat ne jelenthessen veszélyt az ökoszisztéma egyensúlyára és fejlődésére, illetve ne jelentsen fenyegetést a biológiai sokféleségre és az emberi életekre, akadályozni és korlátozni szükséges a kockázatos és ártalmas bányászati eljárásokat. Ilyen veszélyes bányászati eljárás például az aranybányászatban meghonosított ciánalapú technológia, melynek során hatalmas mennyiségű ciánt használnak fel a nemesfém kinyeréséhez, egy súlyosan mérgező vegyület formájában, amely a vízpolitika területén a közösségi cselekvés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv VIII. számú melléklete értelmében „fő szennyező anyagnak” minősül, melynek katasztrofális és visszafordíthatatlan hatása lehet az emberi egészségre és a környezetre, ekképpen a biológiai sokféleségre is.

A ciánalapú bányászat jelenleg Európa legszebb védett tájait – például Lappföldet, a spanyolországi Galiciát, a Chalkidiki-félszigetet vagy Erdélyt – veszélyezteti. Tudnia kell, hogy a vehemens bel- és külföldi tiltakozás ellenére, a legnagyobb ciántechnológiás bányát a romániai Verespatakon akarják megnyitni. Görögország, Románia, Franciaország, Spanyolország, Törökország, Macedónia, Szlovákia, Csehország, Bulgária és Finnország sokmillió polgárának ivóvízkészleteit veszélyezteti a ciános aranybányászati technológia. Európa egy hajszálnyira áll attól, hogy a világ legfenyegetettebb aranybányászati helyszínévé váljék.  

 Az elmúlt 25 évben világszerte több mint 30 nagyobb cianid-szivárgással járó baleset fordult elő, és nincs biztosíték arra, hogy a jövőben nem történnek hasonló szerencsétlenségek, figyelembe véve az egyre sűrűbben bekövetkező szélsőséges időjárási körülményeket, többek között a gyakori erősen csapadékos időszakokat, amint azt az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport negyedik értékelő jelentése is előrevetíti. Már a 2000 októberében kiadott Berlini Nyilatkozat is felhívta a közvélemény figyelmét az arany cianidos kinyerésének fokozott veszélyeire.

Tekintettel arra, hogy léteznek alternatív módszerek a cianidos technológiát alkalmazó bányászat helyettesítésére, az Európai Parlament 2010. május 5-i Határozata arra szólította fel az Európai Bizottságot, hogy „kezdeményezze a cianidos bányászati technológiák teljes betiltását az Európai Unióban 2011 vége előtt, mivel ez az egyetlen biztonságos módja vízkészleteink és ökoszisztémáink bányászati tevékenységekből fakadó cianidos szennyeződéstől való védelmének”. Az európai parlamenti határozat nyomán Németország, Magyarország és Csehország már betiltotta a ciános bányászati eljárást. A határozat elsöprő többséggel való megszavazásának 5. évfordulóján viszont tisztelettel emlékeztetjük arra, hogy a benne felvetett aggodalmakra és követelésekre a mai napig sem született európai szintű megoldás.  

Továbbra is úgy véljük, hogy a vízügyi keretirányelv hatálya alá tartozó uniós célok – nevezetesen a vízkészletek jó kémiai állapotának elérése és a vízkészletek, valamint a biológiai sokféleség megőrzése – tiszteletben tartását csak úgy lehet megvalósítani, hogyha egyszer s mindenkorra betiltják a cianidos bányászati technológiákat. Alulírott európai parlamenti képviselők és európai politikai csoportok képviselői ezért felszólítjuk az Európai Bizottságot, hogy mielőbb tiltsa be a ciántechnológia alkalmazását az Európai Unióban.

Köszönjük, hogy fontolóra veszi aggodalmainkat, és annak megfelelően cselekszik.

Brüsszel, 2015. május 5.

 

TŐKÉS László, EPP

GYÜRK András, EPP

SZÁJER József, EPP

GÁL Kinga, EPP

ERDŐS Norbert, EPP

KÓSA Ádám, EPP

BOCSKOR Andrea, EPP

DEUTSCH Tamás, EPP

HÖLVÉNYI György, EPP

DELI Andor, EPP

SÓGOR Csaba, EPP

WINKLER Gyula, EPP

CSÁKY Pál, EPP

Patricija SULIN, EPP

Nessa CHILDERS, S&D

Hugues BAYET, S&D

Ricardo SERRAO SANTOS, S&D

Jose Inacio FARIA, ALDE

Pavel TELICKA, ALDE

Marian HARKIN, ALDE

JÁVOR Benedek, Greens/EFA

Bart STAES, Greens/EFA

Claude TURMES, Greens/EFA

Molly SCOTT CATO, Greens/EFA

Paloma LOPEZ BERMEJO, GUE/NGL

Lidia SENRA RODRÍGUEZ, GUE/NGL

Anja HAZEKAMP, GUE/NGL

Eleonora EVI, EFDD

BALCZÓ Zoltán, NI

Ana MIRANDA, Former MEP, GREENS/EFA


Aloldal jobb felső szöveg

Tőkés László ünnepi beszédét tartja Bánffyhunyadon, 2013. március 15-én. 

„Olyan emberekre van szükség, akik nem félnek, akik tesznek a szabadságért; a külső szabadsághoz pedig elsősorban az szükséges, hogy az emberek  belül is szabadok legyenek, mivel csak szabad emberek vívhatják ki a szabadságot”.

EMNT-gála, Kolozsvár, 2013. december 14. VIDEÓGALÉRIA