2019. július. 24. szerda
Főoldal » Hírek » A kettős állampolgárság hatásairól beszélgettek a Sapientián

A kettős állampolgárság hatásairól beszélgettek a Sapientián

2014. 03. 20.
Megosztás:

A határon túli magyar közösségek és a kettős állampolgárság témaköréről rendezett beszélgetést a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (MCSZESZ) az Erdélyi Civil Akadémia keretében a kolozsvári Bocskay-házban, a Sapientia-EMTE épületében 2014. március 19-én.

Bodó Barna egyetemi tanár, a MCSZESZ elnöke moderálta a beszélgetést, amelyen Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke, Duray Miklós felvidéki író, politikus és Zsoldos Ferenc, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács alelnöke vett részt.

A kettős állampolgárság hatásairól beszélgettek a Sapientián

Duray Miklós, Sándor Krisztina, Bodó Barna, Zsoldos Ferenc

A beszélgetés két kérdést járt körül: egyrészt az egyes nemzetrészek egymás közti viszonyáról, a kettős állampolgárság rendszerének kialakulásáról, másrészt a könnyített honosítási eljárással új magyar állampolgárságot szerzett magyar közösségek és a többségi nemzet, valamint az utódállamok kapcsolata került előtérbe.

Sándor Krisztina szerint a közép-kelet-európai államokban a kettős állampolgárság intézményének bevezetése közel százéves lemaradást jelent a nyugati államok gyakorlataihoz képest. A múlt század elején már lehetővé vált kettős vagy többes állampolgárság megszerzése. Régóta nemzetközi jogi gyakorlat részét képezi ugyanakkor az is, hogy az állam nem részesíti védelemben valamely állampolgárát olyan állammal szemben, amely azt a személyt ugyancsak saját állampolgárának tekinti. Ez egyben nekünk, erdélyi magyar állampolgároknak is fontos üzenet, mondta.

Duray Miklós a kárpát-medencei magyar nemzetrészek huszadik századi szétfejlődéséről beszélt, melyet Zsoldos Ferenc kiegészített azzal, hogy a felvidéki, vajdasági, kárpátaljai és erdélyi magyarok közti sokszínűség mindenkor jelen volt és sok esetben mai napig tetten érhető, hogy bár egy nyelvet beszélünk, nem mindig értjük jól egymást. Tudatos tevékenységre, nemzeti integrációs programra van szükség, mely a kettős állampolgárság intézménye mellett tovább segíti az összetartozás erősödését.

Sándor Krisztina elmondta, hogy az utóbbi időben élesedő román nacionalizmusnak vagyunk szemtanúi. Erre használták fel a március 10-i Székely Szabadság Napját, a Jobbikos képviselők kitiltásával, óriási bírságok kiszabásával, és erre utal az is, hogy mostanában nem telik el egy hét úgy, hogy valamely vezető román politikus ne szólalna fel a magyarság követeléseivel szemben. Véleménye szerint ez egyáltalán nincs összefüggésben a kettős állampolgárság erdélyi magyarok számára történt bevezetésével, bár a román külügyminiszter legutóbb ezt is támadta. Az időről időre erősödő román nacionalizmus ettől függetlenül is létezik, és a mindenkori román politikai érdekek szerint kerül előtérbe. A jelenlegi helyzet ugyanakkor meglehetősen groteszk, hiszen a szaporodó magyarellenes intézkedések közepette nemrég az RMDSZ kormányra lépett.

A beszélgetés végén a jelenlevők közös gondolatként fogalmazták meg, hogy a kettős állampolgárság a kárpát-medencei magyar közösségek biztonságérzetét növeli, és a többségében kedvezőtlen demográfiai statisztikák ellenére a nemzeti integráció programjának tudatos folytatására mindenképp szükség van.

 

Aloldal jobb felső szöveg

Tőkés László ünnepi beszédét tartja Bánffyhunyadon, 2013. március 15-én. 

„Olyan emberekre van szükség, akik nem félnek, akik tesznek a szabadságért; a külső szabadsághoz pedig elsősorban az szükséges, hogy az emberek  belül is szabadok legyenek, mivel csak szabad emberek vívhatják ki a szabadságot”.

EMNT-gála, Kolozsvár, 2013. december 14. VIDEÓGALÉRIA