2019. augusztus. 24. szombat
Főoldal » Hírek » A kárpátaljai szolidaritás nagyváradi napjáról

A kárpátaljai szolidaritás nagyváradi napjáról

2014. 11. 18.
Megosztás:

Tőkés László EP-képviselő kezdeményezésére az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Bihar megyei szervezete elsőként a szlovák állampolgárságuktól jogtalanul megfosztott felvidéki magyarok melletti szolidaritásvállalás jegyében rendezte meg a Felvidéki Szolidaritás Napját 2012 tavaszán Nagyváradon, majd ősszel a Szerbiában élő magyarság jogainak kivívása és a méltánytalanul súlyos börtönbüntetésre ítélt „temerini fiúk” ügyének felpártolása érdekében tartották meg a Délvidéki Szolidaritás Napját. Mintegy eszmei folytatásaképpen ezen alkalmaknak, november 16-án szintén a nagyvárad-olaszi református egyházközség templomában rendezték meg Kárpátalja vasárnapját, amikor is adventi lelkülettel fejezték ki az egybegyűltek testvéri szolidaritásukat a súlyos válságot szenvedő Ukrajna népe és Kárpátalján élő magyarsága, valamint többi kisebbségi közössége iránt. Az „előttük megy vala a Csillag” (Mt 2,9) bibliai igehely jegyében előbb istentiszteletre, majd zenei intermezzókkal tarkított rövid fórumra került sor, végül a meghívottak sajtótájékoztatón vettek részt.

A kárpátaljai szolidaritás nagyváradi napjáról

Az istentisztelet keresztelővel kezdődött, ami egyszerre idézte fel a jelenlévőkben a Kárpát-medencei magyarság számbeli fogyásának képét és adott reményteljes választ az aggodalmakra. Igét Józan Lajos huszti lelkipásztor hirdetett, prédikációjában értékmegőrzésről- és felmutatásról, megmaradásról és helytállásról beszélve emlékeztetett az újszövetségi iránymutatásra és felelősségvállalásra: „Ti vagytok a világ világossága.” (Mt 5.14)

Tőkés László hármas minőségben, váradolaszi lelkipásztorként, európai parlamenti képviselőként és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökeként köszöntötte a híveket és a meghívott vendégeket, köztük a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, az Ukrán Világkongresszus és a csömöri Gloria Victis Alapítvány képviselőit. Alkalmi beszédében történelmi példák sorával domborította ki az ukrán nép szenvedéseit, amelyek különösen a szovjet kommunizmusban csúcsosodtak ki, máig hatóan, hiszen az orosz birodalmi törekvések miatt Ukrajnában most is hadiállapot uralkodik. S ennek egyik következménye a kárpátaljai magyarok aggodalomra okot adó helyzete. De aláhúzta: ez esetben nem egyik vagy másik utódállam többségi nemzete ellen kell kiállnunk magyar testvéreinkért, a magyar kisebbség jogaiért, hanem ukrán szomszédainkkal vállvetve kell szembehelyezkednünk az orosz szoldateszkával és a visszalopakodó vörös csillaggal. Nekünk nem ez, hanem a betlehemi csillag kell mutassa az utat, azt kell követnünk, a krisztusi úton kell járnunk, ha nem akarunk eltévelyedni, s hitünk mértéke szerint kell megfogalmaznunk elvárásainkat. Politikai értelemben minden őshonos nemzeti kisebbségért ki kell állnunk, akár Ukrajnában, akár a világ más tájain éljenek, hiszen a magyar nemzet szétforgácsolt állapotában már megtapasztalta a magára hagyatottságot. A határok feletti nemzetegyesítés folyamatában részt vevő kárpátaljai magyarok a demokratikus Ukrajnával együtt próbálnak visszatérni Európába, de nagyon nem mindegy, hogy milyen ez az Európa és milyen lesz a jövőben.

A kárpátaljai szolidaritás nagyváradi napjáról

Hartyányi Jaroszlava szintén hármas minőségben szólt az egybegyűltekhez, hiszen a Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület elnöke egyben a magyarországi ukránság országgyűlési szószólója is, valamint az Ukrajna határain kívül élő honfitársai tömörítő Ukrán Világkongresszus első alelnöke. Elöljáróban maga is leszögezte: Sztalin hétmillió ukránt éheztetett halálra a harmincas években, a világháborús áldozatok számát több millióra lehet becsülni, Ukrajna egyszerre volt ütközőzóna és végvár a birodalmi-nagyhatalmi törekvések útjában, s az mind a mai napig. Magyarországon élő ukrán kisebbségiként méltatta a budapesti kormány nemzetiségpolitikáját, az ukrán-orosz konfliktusban mutatott elvi álláspontját, az ukrán népnek nyújtott segítségét, ugyanakkor hitet tett Ukrajna európai elkötelezettsége mellett.

Barta József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke a maga során szűkebb pátriája helyzetéről adott rövid áttekintést, a hadiállapot következményeit ecsetelve, köztük a menekültügyet. Kiemelte: a kárpátaljai magyar nemzetrész egy európai elkötelezettségű, stabil és demokratikus Ukrajna megerősödésében érdekelt, ugyanúgy önrendelkezést és önkormányzást óhajtva, mint a többi határon túli magyar közösség. Az ukrajnai magyarok szervezetei és a történelmi magyar egyházak a békés, tárgyalásos konfliktusrendezést szorgalmazzák.

Mátyás Sándor, a Gloria Victis Alapítvány elnöke a kommunizmus áldozatairól emlékezett meg, egyúttal emlékeztetett is az éppen 70. évvel ezelőtt lezajlott magyar tragédiára, amikor is a „felszabadító” szovjet hadsereg a kárpátaljai Szolyván gyűjtőtáborba zárt több ezer életerős, magyar és német nemzetiségű civil férfit, majd onnan pusztulásba hajtotta őket. A mindenkori diktatúrákkal és ordas eszmékkel szemben alkalmazott kettős mérce ellen szólva jelentette ki: nagyon sok még a teendő a történelmi igazságtétel és az áldozatok rehabilitációja terén.

A templomi együttlétet ünnepi hangulatát zenei momentumokkal az egyházközség énekkara, Kiss Huba Ernő kántor és Kiss Tünde zenetanár, valamint Bernáth Ferenc kárpátaljai gitárművész emelte, utóbbi Anatolij Sevcsenko kortársa ukrán zeneszerző Kárpáti rapszódia című kompozícióját adta elő.

Az istentiszteletet követő sajtótájékoztatón Tőkés László az európai unió és a parlament álláspontját és törekvéseit ismertette az ukrán-orosz konfliktus viszonylatában. Barta József az ukrajnai belpolitikai helyzet függvényében ecsetelte a kárpátaljai magyar közösség elvárásait a Porosenko-vezetéssel szemben. Hartyányi Jaroszlava az Ukrán Világkongresszus álláspontját vázolta, amely a kárpátaljai magyarok törekvéseit is támogatandónak ítéli, miközben nemzetközi összefogást sürget Kijev védelmében, Moszkvával szemben, hiszen Ukrajnában szerinte nem polgárháború dúl, hanem Oroszország agressziójáról kell beszélni. Mátyás Sándor végül a Gloria Victis Alapítvány jövőbeli terveit ismertette, aláhúzva: előbb valóban békét kell teremteni Európában, ez az elsődleges feladat.

Aloldal jobb felső szöveg

Tőkés László ünnepi beszédét tartja Bánffyhunyadon, 2013. március 15-én. 

„Olyan emberekre van szükség, akik nem félnek, akik tesznek a szabadságért; a külső szabadsághoz pedig elsősorban az szükséges, hogy az emberek  belül is szabadok legyenek, mivel csak szabad emberek vívhatják ki a szabadságot”.

EMNT-gála, Kolozsvár, 2013. december 14. VIDEÓGALÉRIA