Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT), az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Buza László Egyesület a Nemzetközi és Regionális Kapcsolatokért (BLENRK) a kolozsvári Vallásszabadság Házában szervezte meg az 1918. Impériumváltás, önrendelkezés, nemzetépítés elnevezésű konferenciát.

A megjelenteket elsőként Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke köszöntötte, majd dr. Lönhárt Tamás egyetemi docens (BBTE, Kolozsvári Magyar Történeti Intézet), a Buza László Egyesület a Nemzetközi és Regionális Kapcsolatokért elnöke üdvözölte a konferencia résztvevőit. Az esemény nyitómozzanataként levetítésre került az a háromperces kisfilm, melyet Janovics Jenő kolozsvári filmstúdiója készített az 1918. december 22-én tartott kolozsvári nemzetgyűlésről, amelyen – válaszként a gyulafehérvári román nemzetgyűlésre – az erdélyi magyarok több tízezres tömege kinyilvánította, hogy „Magyarországgal egyazon népköztársasági állami közösségben kívánnak élni, és az egységes és csonkítatlan Magyarország keretein belül követelik minden itt lakó nemzet számára a teljes egyenlőséget, szabadságot és önkormányzatot”.

Bedő Árpád, a KMAT titkára nyitóbeszédében elmondta: tavaly ősszel határozták el, hogy konferenciasorozatot rendeznek a Kárpát-medence különböző pontjain annak érdekében, hogy a széles közvéleményt is tájékoztassák – történészek és szakértők bevonásával – a száz évvel ezelőtt történtekről. Elhangzott: eddig Pécsett és Temerinben tartottak hasonló konferenciát, az elkövetkezőkben pedig Balassagyarmaton, Temesváron és Budapesten is megszervezik az eseményt más-más előadók bevonásával. Felszólalása végén Bedő felolvasta Tőkés Lászlónak, az EMNT és a KMAT elnökének, európai parlamenti képviselőnek az üdvözlőlevelét, aki objektív okokból nem vehetett részt a konferencián. Üzenetében Tőkés elmondta: „Jelképesnek tartom a helyszínt és az időpontot. Konferenciánkra éppen a tordai vallásbéke 450. évfordulója alkalmából meghirdetett vallásszabadság esztendejében és az éppen ennek tiszteletére alapított Vallásszabadság Házában kerül sor, ezáltal is, a jelképiség erejével hirdetve, hogy a hagyományos erdélyi tolerancia, a felekezeti szabadság és az egyházi önrendelkezés szellemében Románia államalkotó erdélyi magyar közösségét, vele együtt pedig az anyaországtól elszakított többi kárpát-medencei magyar nemzetrészt is teljes joggal megilleti a közösségi önrendelkezés joga.  Autonómiatanácsunk a száz éve lezajlott impériumváltozás kárpát-medencei stációit végig követve éppen ezen meggondolásból választotta vezérgondolatául a Válasz Trianonra: az autonómia! jelmondatát.”

A tartalmas szakmai előadások sorát dr. Vallasek Júlia egyetemi docens (BBTE, Magyar Filológia Intézet) nyitotta meg, aki kortárs magyar szerzők irodalmi értékű műveit vizsgálta a tekintetben, hogy azokban milyen módon jelenik meg a Trianon okozta trauma, valamint az 1918-1920-as történelmi események. Őt követően dr. Fodor János egyetemi tanársegéd (BBTE, Kolozsvári Magyar Történeti Intézet) adott elő, aki az impériumváltás főbb eseményeit mintegy összegezve beszélt az 1918-as eseményekről, átfogó képet adva a kor politikai-katonai helyzetéről, valamint a béketárgyalások menetéről. Ehhez kapcsolódva dr. Lönhárt Tamás egyetemi docens (BBTE, Kolozsvári Magyar Történeti Intézet) további részleteket árult el az impériumváltás körülményeiről, kiemelve a partiumi és erdélyi közösségeket ért atrocitásokat, a különböző nemzeti tanácsok létrejöttét és tevékenységét, a nagygyűlések jelentőségét, valamint a legitim erőszakra sikerrel igényt tartó erőszakszervezetek megalakulását – egy széteső és újra alakuló világrendben.  Benkő Levente történész Benedek Elek közéleti szerepvállalásáról tartott előadást, hangsúlyozva: a többnyire meseíróként ismert Benedeknek komoly publicisztikai mukássága is volt, a közélet aktív szereplőjeként pedig korának politikai helyzete is foglalkoztatta. Dr. Hunyadi Attila Gábor egyetemi adjunktus (BBTE, Kolozsvári Magyar Történeti Intézet) a párizsi békekonferencia kulisszatitkairól is beszélt, külön kiemelve Mária királyné levelezéseit és diplomáciai tevékenységét, mellyel aktív alakítója volt a tárgyalások kimenetelének. Dr. Lakatos Artúr kutató, történész a tanácsköztársaság erdélyi perspektíváit ismertette, a konferencia utolsó előadójaként pedig dr. Szász István Tas orvos, közíró tartott részletes előadást a szász közösség 880 éves erdélyi történelméről.

Az esemény végén elhangzott: a szervezők a tervezetteknek megfelelően folytatják a konferenciasorozatot, melyről minden részletes információt idejében közölnek majd a nyilvánossággal is.

A kolozsvári konferencia videófelvétele elérhető az EMNT Facebook-oldalán: https://www.facebook.com/emnt.org/

szerk

Facebook