Gazdasági versenyképesség és állami szerepvállalás címmel tartották a 29. Tusványos Lőrinc Csaba Sátrának csütörtöki első előadását. A kerekasztalbeszélgetésen részt vett Varga Mihály, magyarországi pénzügyminiszter, Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium minisztere, Bernáth Tamás, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója, Nagy István, Magyarország svájci nagykövete, Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója, Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, valamint Mátis Jenő, az Erdélyi Magyar Néppárt Országos Választmányának elnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács országos alelnöke, Gazdasági és Vidékfejlesztési Szakbizottságának elnöke. A beszélgetést Misovicz Tibor, a magyar Igazságügyi Minisztérium gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkára moderálta.

Varga Mihály pénzügyminiszter felvezetőjében elmondta: a magyar állam versenyképességét úgy igyekeznek javítani, hogy a kockázati- és sérülékenységi tényezőket csökkentik, így például az államadósság vagy a munkanélküliség mértékét is. Előbbi az elmúlt hét-nyolc évben folyamatosan csökkenő tendenciát mutatott, Magyarország versenyképessége pedig 2010 óta folyamatosan nő, az állami szolgáltatások minősége pedig javul.

Ehhez kapcsolódva Mátis Jenő megjegyezte: erdélyi magyarokként örömmel szemléljük a magyar gazdaság folyamatos fejlődését, ugyanakkor nem mehetünk el szó nélkül a román állam gazdasági helyzete mellett sem. „Az elmúlt másfél évben ez az ország két kormányt is elfogyasztott, s nem tudni, hogy a most hatalomban lévő meddig maradhat a helyén. Az csak külön súlyosbítja a helyzetet, hogy mindegyik szóban forgó kormányt a saját többsége váltotta le, e tényezők pedig finoman szólva sem növelik az ország versenyképességét. A román adótörvénykönyv nem teszi lehetővé, hogy végrehajtható üzleti terveket lehessen véghez vinni, infrastruktúránk pedig egyre rosszabb állapotban van: még mindig nem épült ki az autópálya-hálózatunk, a vasúti közlekedés pedig lassúbb, mint a második világháború előtt volt. Ilyen körülmények között nehéz dolgunk van, ha a román és a magyar versenyképességi mutatókat szeretnénk összehasonlítani” – jelentette ki Mátis. A Néppárt politikusa hozzátette: mindezek ellenére vannak az erdélyi magyarságot kedvezően érintő folyamatok, melyek közül a legkiemelkedőbb a magyar kormány 2010 utáni, határon túli gazdasági szerepvállalása. „Az elmúlt nyolc évben sikerült a kárpát-medencei gazdaságot egységes térként kezelni, s miután sikerült talpra állítani az anyaországi gazdaságot is, határon túli gazdaságfejlesztési programok is beindulhattak. A magyar kormány ilyen fajta, határon túli tevékenysége nem rontja, hanem növeli az ország versenyképességét, valamint hozzájárulnak a határon túli közösségek otthonmaradásához is. Remélem, ezek a gazdaságfejlesztési programok folytatódni fognak, s közösen járulhatunk hozzá Magyarország gazdasági növekedéséhez is” – mondta Mátis, majd hozzátette: örvendetes lenne, ha a mindenkori román kormányok tanulnának a magyarországi példákból és a gyakorlatba ültetnék azokat. „Egy olyan országban élünk, ahol 4 millió munkavállaló – főként a 18 és 55 év közötti korosztály – külföldön él, ott dolgozik, ott is adózik. A román versenyképesség javulásának lehetősége lenne a mezőgazdasági területek tulajdonjogának rendezése, valamint a megfelelő piaci konstrukciók biztosítása és létrehozása. De ugyanilyen jelentős az oktatás és oktatásfejlesztés kérdése is: el kell érni, hogy a kutatásfejlesztés és innováció a versenyképesség motorja legyen, ez azonban elég nehezen elképzelhető addig, amíg a romániai egyetemek közül egyedül a kolozsvári Babeș—Bolyai Tudományegyetem szerepel a legjobb 500 egyetemet felsoroló listán” – jelentette ki Mátis. Felszólalása végén a Néppárt politikusa és az EMNT országos alelnöke, gazdasági szakértője emlékeztetett: már évekkel ezelőtt kidolgozták a Mikó Imre Tervet, mely egy átfogó, szakmai alapokon nyugvó fejlesztési terv, s minden nyugati módszereken alapuló, pályáztatást és elszámoltatást is magában foglaló, kezdeményezés hozzájárulhat a romániai versenyképességi mutatók növeléséhez is.

EMNT