A nagyváradi városháza tanácstermében szervezett román—magyar konferenciát az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Reconstructio Egyesület. A péntek délutáni rendezvény második felében a meghívott közéleti személyiségek a magyar nyelv üzleti életben való érvényesüléséről értekeztek.

Dr. Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója kutatási eredményekkel alátámasztva beszélt a magyar nyelv üzleti életben betöltött szerepéről. Elmondása szerint az anyanyelv használatának biztosítása a közigazgatásban és az üzleti életben egyaránt fontos, majd hozzátette: „Nyelvi jogainkért nem tudunk hátradőlve küzdeni. Ehhez civil fellépésre és jogaink melletti határozott kiállása van szükség.” Előadásából kiderült: a magyarok többsége a munkahelyi környezetben és a gazdasági élet területein is ragaszkodik az anyanyelvhasználathoz. „Egy nemzeti kisebbség csak akkor maradhat meg, ha az élet minél több területén használhatja anyanyelvét, ugyanakkor törekednie kell arra is, hogy uralja a többségi nyelvet, ezzel is növelve fennmaradási esélyeit” – hangsúlyozta dr. Kántor Zoltán.

Dr. Beretka Katinka szabadkai jogász és egyetemi tanár a szerbiai magyar nyelvhasználat törvényei hátterét, a jogsérelmeket és a szerb gazdasági életben tapasztalható nyelvhasználati lehetőségeket ismertette. Az előadó elmondta: Szerbiában nincsenek a nyelvi jogok betartatásáért születő civil kezdeményezések. „Az anyanyelvhasználat nagymértékben függ attól, hogy milyen a munkáltató nemzetisége. Ugyanakkor a nyelvhasználati törvény büntető rendelkezése nem egy visszatartó erő: nagyon sok kizárólag szerb nyelvű felirat van mindmáig Szerbia különböző vállalkozásainál, ezért bőven van még fejleszteni való” – hangzott el az előadásban.

Gelu Barna, a Bihar megyei Vállalkozók Szövetségének elnöki tanácsadója a Szlovákiai Vállalkozók Szövetségével aláírt partnerségi megegyezés tartalmát ismertette, ezzel is hangsúlyozva a gazdaságban jelenlévő többnyelvűség fontosságát. A közös együttműködés másik példájaként az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei szervezetével közösen nemrégiben megszervezett biciklis felvonulást is megemlítette: „Az észak-erdélyi autópálya folytatásáért egy tiltakozó biciklis felvonulást szerveztünk. Reméljük, hogy akciónkkal egyértelművé tettük: valós igény van az autópályára, mely megkönnyítené a határátkelést, fellendítené a turizmust, és jótékony hatásai lennének a belföldi áru- és személyforgalomra is” – hangsúlyozta Gelu Barna.

Pajzos Csaba, az Romániai Magyar Közgazdász Társaság Bihar megyei elnöke elmondta: „Mérhető versenyhátrányt jelent a romániai magyar közösség számára az a helyzet, hogy míg a magyaroknak meg kell tanulniuk románul, a románok anyanyelvükön kommunikálhatnak a mindennapokban.” Ellenpéldaként kiemelte: mind a mai napig megéri magyarul tudni az erdélyi kereskedelemben, hiszen ezzel is gördülékenyebb és többnyelvű kiszolgálást biztosíthatnak a vásárlóknak. „Nagyon jónak tatom azokat a próbálkozásokat, amelyek a szabad anyanyelvhasználat népszerűsítése érdekében születnek, de ugyanakkor a vásárlókban is tudatosítanunk kell ennek jelentőségét” – hívta fel a figyelmet Pajzos.

Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei elnöke elmondta: „Ha egy vállalkozó azt látja, hogy a hivatalokban többnyelvűség van, hajlandóbb lesz saját tevékenysége során is hangsúlyt fektetni erre.” Csomortányi elmondása szerint a többnyelvűséget főként öt területen kell megerősíteni: az állami vállalatoknál, a közszolgálatoknál, a román posta intézményeiben, a helyi román vállalkozók csoportjában és a helyi magyar vállalkozók esetében. „A nyelvhasználati kérdés rajtunk múlik, nem várhatjuk, hogy ezt majd akár a többség, akár valaki más megoldja helyettünk” – jelentette ki a Néppárt Bihar megyei elnöke.

szerk

Facebook