A 2000-ben történt tiszai ciánszennyezés elsőként hívta fel a figyelmet arra, hogy mihamarabb megálljt kell parancsolni a veszélyforrásnak számító, a természetre fokozottan káros bányaberuházásoknak. Verespatak védetté nyilvánításának folyamata még 2011-ben indult el, amikor az országos műemlékbizottság a települést az UNESCO világörökségi listájára javasolta. Amennyiben a felterjesztést elfogadnák, az megoldást jelenthetne az bányaberuházás leállítására, ezáltal pedig a környezeti szennyezés végérvényes megszüntetésére. Mint ismeretes, Mihai Tudose román miniszterelnök augusztusban, arra hivatkozva, hogy a kezdeményezés ellehetetlenítené a Verespatakon található nemesfémek kitermelését, az UNESCO-hoz benyújtott kérés visszavonását szorgalmazta – annak ellenére, hogy a kezdeményezés épp a Cioloș-kormány idején indult el.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Verespataki bánya ciántechnológiával való működtetése a térség folyamatos szennyezését és az ott élő lakosok életminőségének romlását eredményezné. Épp ezért tiltakozunk a román miniszterelnök kezdeményezése ellen, és arra kérjük a civil- és politikai élet szereplőit, hogy minden törvényes eszközt felhasználva, közösen lépjünk fel Verespatak megmentéséért. Egyértelművé kell tennünk: 15 évnyi kitermelés nem ér meg 100 évnyi környezeti szennyezést! Ne hagyjuk, hogy egy multinacionális vállalat érdekei előrébb valóak legyenek egy kulturális- és történelmi szempontból is kiemelkedő jelentőséggel bíró térség érdekeivel szemben, ugyanakkor meggyőződésünk, hogy természeti kincseink megóvása elsőbbséget kell élvezzen mindennemű gazdasági beruházásnál.

Bízunk abban, hogy Románia kormánya jobb belátásra tér, és nem lesz szükség arra, hogy a korábbi évekhez hasonlóan, országszerte tüntetéshullámra kerüljön sor.

Szilágyi Zsolt,

az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke

Sándor Krisztina,

az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke

Facebook